Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Apa... Apa, Apa....... az én Apám!

2009.03.24

Tegnap este, ahogy a szüleimnél voltam, apa még nem ért haza a fociból. Anyával beszélgettem és már éreztem, hogy fáradt vagyok, mégsem indultam el aludni, mert segítettem neki pár kérdésben...

Ekkor hazaért Apa. :-) Hirtelen meglepődtem, valamiért váratlanul ért, ahogy megláttam, nem számítottam rá, nem is tudtam, mennyi az idő.  Aztán ő tett-vett otthon, pakolászott, fürdéshez készülődött......... Éreztem, hogy kontaktálni akarok vele. Odasomfordáltam hozzá a fürdőszobához és kérdezgettem, hogy van, fáj-e még a lába, meg ilyesmi... Beszéltünk pár szót és éreztem, hogy itt az ideje beváltani masszírozásra tett ígéretemet. Megkérdeztem őt róla és felderül, őszinte örömtől ragyogó arccal lelkendezett, hogy de jó is lenne. :-) Ez marha jól esett és elengedtem minden fáradtságomat, felkészülve Édesapa kényeztetésére.

 

Tudod, köztünk nem volt túl sok gyengéd szeretet soha. Mindig tetszett az amerikai filmekben, mikor az apa úgy óvja, védi a lányát, megszeretgeti, becézgeti, kedveskedik neki...... az én Apám inkább sokat dolgozott, hogy meglegyen mindenünk, néha megveregette a vállunkat, hogy jól van "fiam", csináljuk tovább és ment minden a maga útján.......... sokáig, nagyon sokáig nem éreztem, hogy hiányzik....... sikerült magunkat távolt tartanunk egymástól. De most éreztem, hogy hiányzik. Dolgozom kettőnk kapcsolatán egy ideje és rájöttem, én távolítottam el magamtól őt, nem fogadtam be amit adni akart, mert nem úgy adott, ahogy nekem jó lett volna. Ez pedig így nem működik. Saját magadnak kell beletenned azt, ami a kapcsolatból hiányzik. 

 

Felállítottuk a maszi ágyat és ő felfeküdt rá. Elmeséltem neki egy vicces részt a Benjamin Button különös élete c. filmből (Nézzétek meg, érdemes!!!!!!!! Mikor az öreg tata meséli, hogy hétszer csapott bele a villám...... :-))) és mindig csak egyet, kettőt mesél el, mert már szenilis...... állati! :-))))) és együtt nevettünk rajta.... de ez olyan nevetés volt, amiben egymásnak örültünk és szenvedélyből, meghatottságból, sírás helyett nevettünk, hogy végre újra összetalálkoztunk, és kapcsolódunk... :)

Imádtam, hogy szinte azonnal átadja magát nekem tökéletesen! Akármit tehetnék velem, rám bízza ilyenkor az életét..... Ahogy gyúrtam, masszíroztam, meg közben reikiztem - össze-vissza módszernek tűnt, de számomra úgy volt helyes és szeretettel teli, ahogy zajlott - valahogy az enyém volt teljesen. Átéreztem, mennyire szeretem és annyira hiányzott és mindeközben boldog voltam, hogy ott van, hogy nem bírtam tovább és mikor éreztem, hogy bealudt, a mellkasára feküdtem....

Hallgattam a szívdobogását.... dobb, dobb, dobb........ minden más zaj megszűnt létezni... Csak Apa volt és én, és én az ölében és hallom, hogy él, és minden dobbanással tovább él és velem van és még elmondhatom neki, hogy szeretem és, és és...................... alig lehetett volna fokozni az érzelmeimet. Odaadta magát nekem és én magam neki. Szeretem és szeret...... és már nincs kétségem efelől. Kaptunk még legalább 14 hónapot és megtörténhetett az, amit elmúlaszottunk 30 éven át...

Megfordult és a  hátát is kezelgettem... mikor elaludt ismét, megint ráborultam és picit összekönnyeztem a hátát. Nem volt választásom, csak szeretni tudtam őt és hálás lenni, amiért sikerült őt közel engednem, amiért szerethetem és még velem van, és elmondhatom neki ezt amikor csak akarom.

Anya időközben kijött a szobából és megkérdezte, nem vagyok-e már fáradt, menjek nyugodtan aludni, elég az már apának... Tudod, a szokásos gondoskodás. :-)) Én meg csak annyit mondtam: "jobban szeretem őt annál, hogy aludjak."

Amikor végeztünk, azt mondtam neki halkan suttogva: "egészségedre!" :) Ő vett egy mély levegőt, felemelte a fejét pár másodperc múlva mosolyogva mondta: "Te Katyusz, nagyon jól masszírozol!" ..... :)....... csak mosolyogtam belül és ő folytatta: "de tényleg! Nagyon jól csinálod, ügyes vagy!"...

...és igen, tudom, hogy jó kezem van hozzá és tanultam is, de ez már rég nem erről szól, tudod? Ő nekem adja át magát teljesen én meg neki adom az összes olyat, amire szüksége van. Ezt csak tőlem kapja meg, nem pótolja a vérvonal kapcsolatát semmi más... Ezért érzékeli ő ezt ilyennek.... no meg azért, mert nem sok gyengédségben volt része gyermekként. Most megteheti, hogy átadja magát ennek. És én boldogan csináltam végig.........

 

Utána felmentem a lakásomba....... nem tudtam nyugodni, felzaklatott, hogy beengedtem ilyen mélyre az Apámat és mivel nem múlt a hiánya, visszamentem hozzájuk....... ha hiszitek, ha nem, bebújtam Anya és Apa közé az ágyba és mindketten átöleltek és beszélgettünk......... aztán odafordultam Apához és öleltem még egy darabig, közben tv-ztünk az ágyból, meg lazítottunk........

 

Csodálatos este volt, nem felejtem el soha! :)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.