Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy kapcsolat...

2008.06.23

Megértettem végre, hogy nincs tökéletes kapcsolat. Mindig beszéltek róla nekem, és én nyugtáztam is, hogy igazuk van, de nem hittem el mélyen belül, nem értettem meg. Most megérett bennem a dolog. Látom már, hogy nincs tökéletesen harmonikus kapcsolat. Illetve van!! De az mindig úgy harmonikus, hogy megvannak benne a sinus görbe ívei, egyszer fent, egyszer lent. Mindig az ideálisat kerestem, álmaim pasiját és kapcsolatát. Ha csak benne léteztem volna mindegyik kapcsolatomban, elfogadtam volna jobban mindet, és nem hasonlítgattam volna és nem elvártam volna, akkor sokkal többet tanulhattam volna belőlük. Így is megvolt a lecke, de... 

De pont ez a lényeg, hogy most sem kell a sok "volna"! Most már megértettem, most már változom, most már teszek érte és magamért és ... persze, úgy könnyű, ha eleve jól megvan két ember... :-) Most már jobban látom és elfogadom, mennyi munkával jár valakivel harmonikus kapcsolatban élni.

Amikor maradéktalanul meg tudsz beszélni valakivel mindent. Mondom: MINDENT, mondom: MARADÉKTALANUL. (Nem marad benned szálka, megoldatlan szál, megbocsátatlanság...) Csodás, amikor látod, hogy a másik megérti és be is építi a mindennapi életébe azokat, amiket másképp kell csinálni azért, hogy jobb legyen. Észleled a változást, látod, hogy már csinálja is és ettől azonnal jobb egy kapcsolat. Így kell ezt csinálni. :) Nekem is, igen és ha látod, hogy a másik csinálja, érzed áldásos hatását, csinálod Te is. Persze, hogy nem könnyű. De legtöbbször csak egyszer rossz. Amikor kimondjuk, mit kell másképp. Utána azonnal megy tovább minden, változunk, változnak a dolgok és valahogy beépül az életünkbe a változás.

Néha megpihenhetsz, de a munkát soha ne hagyd abba! Nem szabad, mert megéri az erőfeszítés azért, hogy még tartalmasabb, mélyebb együttléteink legyenek.

Ez tetszik nekem: "A házasságot nem akkor kell megkötni, ha majd minden meglesz. A házasság maga az ÚT."

Úgy gondolom, a szeretet őszinte dolog és csípőből jön. Vagy érzed valaki iránt, vagy nem nagyon. Ha alapból érzed valaki iránt, az a legjobb. Akkor figyelned sem kell rá szinte, jön magától, ezen keresztül szemléled Őt és mindent, teszed a dolgod. Ilyenkor minden sokkal könnyebb. Ezért már a párválasztásnál sem mindegy, mit érzel a másik iránt. Idővel kikerekedik, merre indulnak érzelmeid és ha jól figyelsz, azonnal tudod már az elején, mire és meddig lesz jó ez a kapcsolat. Csak figyelj jobban befelé, hagyd, hogy őszinte lehess magadhoz.... ez nagyon nehéz, de működik. Tudni fogod majd, mit tennél meg ezért a kapcsolatért, amiben vagy. Ha már alapvető dolgokat sem tennél meg, ne húzd sem saját idődet, sem a másikét.

Most megyek egy kicsit repülni, lazítani és elengedem minden szorongatott ideámat, érzelmemet, gondolatomat, tárgyi dolgomat, személyemet... :-)