Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ha nem értelek...

2008.08.20

"Nem tudom, mi ez, de jó nagyon..."

Igen.
Aztán átlendül picit a fájdalamasba, aztán ott ragad és már nem enyhíti sem beszélgetés, sem találkozás... na az talán enyhítené, de az nincs... mindez különbözőségeinkből adódik.

Jó nagyon igen. És vajon akkor miért nem teljesedhet ki? Mi az őszinte, a legőszintébb ok, a legbelső, amit kimondani is félsz??? Mondd el, hogy elűzzük ezt a sok kérdőjelet...

Ha az ember soha nem tapasztalt valamit, hogyan is tudná, mi az? Számodra mi a szerelem? Fogalmazd meg, tárd elém! Fogadjunk, hogy teljesen mást mesélnél, mint én, vagy ő, vagy akárki! Aki eddig nem élt át "szerelem" címén Égből származó érzelmeket, az hogyan is azonosíthatná a szerelemet vele? Aki szerelem címén mondjuk csak szexualitáson alapuló, manipulatív kapcsolatba esett, az akár meg is ilyedhet, ha netán becsap a villám. Ha jön AZ AZ ÉRZÉS, mondhatja, hogy ilyet még nem érzett és hogy ez valami Földöntúli, meg életeken át jött, meg Csillagról száramzó, a lényegen nem változtat. Ez csak szerelem..... ilyen egyszerű. Szerelem a LÉT irányába, a másik ember LÉNYE irányába, saját Magadba...... és ez az, ami működhet egy életen át véleményem szerint...

Igen. Az én olvasatomban a szerelemben saját magadba is beleszeretsz a másik által. Olyan képet ad számodra magadról, amit imádsz magadban. Imádod, hogy úgy tudsz érezni, ahogy; hogy egyszerre szellemesebb, mosolygósabb, vidámabb, minden szempontból vonzóbb ember lettél, mint azelőtt. Ezért magadat is és a helyzetet is szereted nagyon.

Ha szerelmes vagyok, nagyon vágyom rá, hogy sokat legyek azzal, aki szerelmem tárgya, TEHÁT A LÉTTEL IS, MAGAMMAL IS, DE A MÁSIKKAL IS!! Vegyük sorra! 
1. A Léttel vagyok egyfolytában, hisz létezem....:-))
2. Magammal mindig vagyok, elég közel "lakunk" egymáshoz.
3. Vele...... vele pedig csak akkor lehetek, ha ő is akarja. Na ez a szűkebb keresztmetszet. :)

Amikor egy szerelmes pár mindkét tagja nagyon akarja az együttlétet, rengeteget csinálnak belőle. Ha elvileg ez az időtlen lángoló szeretet, tehát (számomra a jelentése:) szerelem megvan mindkét félben, mégsem alakul ki a vágy az egyik félben találkozás igényére, felmerül a kérdés, mi lehet az akadálya, azaz miért nem vágyódik a másik fizikai társaságára. A szeretetnek nem kell tér és idő... vajon csak ennyi lenne az egész? Nem hinném. De mélyeb boncolgatásra talán kérdezzük meg ilyenkor a másik felet. Ha nem kapunk választ, ......... hmmm.....

Fontos megvizsgálnunk, mit várunk mi magunk a kapcsolattól. A kapcsolat minősége és saját vágyaink elegye meghatározza azt, merre is megy utunk, merre teremtjük életünket. Ha valamit másképp szeretnénk egy kapcsolatban BESZÉLJÜNK RÓLA. Ugye milyen furfangos ez, nem is gondolnád, hogy ez segít, igaz? :-)) Ez a legegyszerűbb módja a dolgoknak.:-) Amennyiben mégsem vezet sehová a beszélgetés felmerül, hogy nagy valószínűséggel teljesen elbeszéltek egymás mellett, mást jelent számotokra ugyanaz a szó, gondolat, stb. Ez nagy valószínűséggel talán csak egy másik életben lesz jobb. Ne várd, hogy majd egyszer csak olyan lesz, amit te varázsolnál belőle, amilyen tulajdonságokkal felruháztad. 

SOHA NEM LESZ OLYAN....

MEGSZOKSZ, VAGY MEGSZÖX...