Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2008-05-25 Vasárnap

2008.05.26

Szombaton voltam egy esküvőn. Sajnos nem élveztem annyira, mint lehetett volna, mert a gondolataim egyfolytában máshol jártak. Olyan köröket futottam, amiket ülve, gondolkodva nem tudok megoldani, már sokmilliószor nekiestem. Csak néha akadtam meg a gyerekeken, ahogy néztem őket játék közben. Rohangáltak, hol rosszcsont, hol ártatlan szemekkel néztek és annyira élvezték! 
Tudod, én megértettelek ott akkor. Azelőtt is értettem, mikor mondtad, hogy nem engedték, hogy rossz legyél kiskorodban, és most játszol, mint állat, de most igazán láttam. Már tökéletesen értem, mi az, ami miatt gyermek vagy most és mit élvezel rajta. Tudod, a felszínesség sok mindent eltakar. Ha nem mész bele a játékba teljesen, nem vagy jelen és nem olyan jó, mintha belefeledkezel. Volt már olyan, hogy a társam visszahúzott, én meg hagytam. Mert hát akkor az igazi,  ha látom, hogy együtt vagyunk benne és mindketten élvezzük a játékot.

Vasárnap délután nagy zuhi volt a Balcsinál... Volt, aki bealudt, volt, aki cseresznyét szedett, én olvastam. Kiültem a kertbe és lélegeztem a párás, langyos, virágillatú levegőből. Amikor elállt az eső és a madarak újra csiripeltek hihetetlen lendülettel, valami megváltozott bennem. Talán Popper Péternek is köszönhetem, de főleg magamnak. Annak a képességemnek, hogy ha időnként nehezen is, de nézőpontot tudok váltani... elgondolkodtatnak dolgok és igen, megyek, haladok, fejlődöm! Elmúlt ismét valami és valami új kezdődött el...

És az estém? :-) Hm... igen. Ez már igen. Nagyon, nagyon kellemesen telt. Békés és nyugodt volt nagyon, nagyon... és olyan tartalmas!!!!! Köszönöm!