Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2008-05-29 Csütörtök

2008.05.29

Köszönöm, jól vagyok. :-) Tényleg egész jól... kivéve, hogy két hete fáj a torkom, meg köhögök... ma ugyan nem úgy tűnik, hogy köhögős lesz, inkább megint torokfájós... de elmegyek futni.

Milyen furcsa fokozatai vannak az emlékek múlásának... Először a híváslistából tűnik el a neve... kevesebb dologról jut eszedbe, aztán van, mikor már az arca is kezd homályosodni a fejedben... ez durva, itt még nem tartok, de az irány valószínűleg ez...  Persze elfelejteni soha nem fogom. Itt él a szívemben.

Ma is, és minden nap döntést kell hoznom. Döntést, hogy jól vagyok, leszek. Nem hagyhatom el magam, mert ha megint az emlékek tengerében úszom, az visszahúz. Annak adok energiát, amire gondolok. Ha minden nap, minden adandó alkalommal elhiszem, hogy jobb lehet, az a döntéssorozat megváltoztathatja eddigi beállítottságomat, olyan irányt szabhat a jövőnek, amilyenre vágyom. Egyenlőre labilis picit a talaj, de szilárdul. Kell a megtapasztalás a másikból, együtt töltött idő, hogy tudjam, ez az, amit keresek. Megbizonyosodtam róla, mennyi energiám van! Jó irányba terelni, használni akarom ezt az Égi adottságot.

:-) Tekintet... van olyan Angyali tekintet, hogy nem tud nem elkapni a gépszíj, hogy belemerülj érzelmileg. Amikor látod, mennyire átél valamit a másik, belemerül, képtelenség neked is nem belemerülni, mert annyira őszinte és annyira szép...